Bazaltszál szerkezete, tulajdonságai és teljesítménye

Oct 05, 2024 Hagyjon üzenetet

A bazaltszálak főként szilícium-oxigén-tetraéderekből és alumínium-oxigén-tetraéderekből állnak, amelyek az oxigénes sarokcsúcsok megosztásával kapcsolódnak össze, és folyamatos lineáris szerkezetet alkotnak.

A bazaltszálak nem gyúlékonyak, kémiailag nagyon stabilak, jól ellenállnak az időjárásnak, a lúgosságnak és a savnak. Az alapanyag összetételének hőstabilitásától, valamint a levegő konvekciót és hősugárzást gátló nagyszámú mikropórus jelenlététől függően indokolt megfontolni a bazaltszálas szövetek hőszigetelési és passzív tűzvédelmi alkalmazásokban történő alkalmazását.

A bazaltszálak termotermikus stabilitását meghatározó fő tényező a kristályosodási viselkedésük. A kristályosodási képesség elsősorban a szál kémiai összetételétől, valamint a hőkezelés körülményeitől függ. Különösen magas vas-oxid-tartalma miatt a bazaltszálakban a kristályosodás a vaskationok oxidációjával és a szálak felületén spinell szerkezeti fázisok kialakulásával kezdődik: vagyis a kétértékű kationok belülről a felületre diffundálnak, ahol környezeti oxigénnel nanokristályos rétegeket képeznek CaO, MgO, (Mg, Fe)3O4.

Úgy gondolják, hogy a bazaltszálak mechanikai szilárdsága szorosan összefügg a felületi heterogenitás jelenlétével, például felületi hibákkal, szerkezeti hibákkal és szennyeződésekkel. A bazaltszálak másik jellemzője, hogy jól kompatibilisek a mátrixanyagokkal, és vannak olyan tanulmányok, amelyek ezen szálak felületkezelésére összpontosítanak, hogy megváltoztassák felületi morfológiájukat és javítsák a mátrixanyagokkal való nedvesíthetőségüket.